Helye: A épület 2. emelet
Telefonszám: 430-4800
∙ iroda, elhunytakkal kapcsolatos ügyintézés 1318-as mellék
∙ boncmesterek 1183-as mellék
∙ szövettan 1256-os mellék
∙ orvosok 1177, 1257-es mellék
Az osztály orvosai:
Dr. Kádár Péter patológus szakorvos
Dr Szilágyi Péter patológus szakorvos
Dr. Szentjóbi-Szabó Tamás patológus szakorvos
PhD Dr. Kovács Rita főorvos
Dr. Kalmár Péter Tibor patológus szakorvos
Külsős munkatársak:
Dr. Kovács Attila patológus szakorvos
Dr. Krámer Zsófia patológus szakorvos
Dr. Szirtes Ildikó patológus szakorvos
Vezető asszisztens: Zapletál-Dikó Mariann, elérhetősége: 1256-os mellék
Az osztály tevékenysége
∙ Szövettan
A kórszövettan az orvostudomány fő diagnosztikus ága, amely a betegségek szöveti elváltozásaival és azok keletkezésének vizsgálatával foglalkozik. Orvosi beavatkozások során eltávolított szövetek vizsgálatával foglalkozik, hogy megállapítsa a betegség pontos természetét (tumor, nem tumor, jó- vagy rosszindulatú elváltozás, stb.), a sebészi kezelés hatásosságát (sebészi szélek vizsgálata), vagy az elvégzett kezelések hatékonyságát vizsgálja (mint a besugárzás utáni prosztata biopszia). Minden élő egyénből eltávolított szövetet kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni, amely alkalmas arra, hogy biztosítsa a szövetekben kialakult elváltozások felismerését. Kivételt képeznek a kötelező vizsgálat alól a fogak, és élettani terhesség esetén a placenta.
Minden olyan szövetet, amit orvosi eljárás során távolítanak el, a patológus vizsgál meg. A napi rutintevékenység legnagyobb részét a szövettani diagnosztika, a manuális vagy endoszkópos szakmát művelő kollégák által küldött biopsziás vagy műtéti preparátumok leletezése alkotja. Ez, a mindennapos szövettani diagnosztika számos kiegészítő vizsgáló módszert is magában foglal, mint például a különleges festési eljárásokat és az immunhisztokémiai vizsgálatokat. Ezek ma nélkülözhetetlen kiegészítői a patológia eszköztárának, melyek többek között a differenciáldiagnosztikai kérdések eldöntését, kórokozók diagnosztizálását, daganatok tipizálását, tumorok prognosztizálását, a minél inkább testre szabható kezelések tervezését teszik lehetővé. A daganatos betegek kezelése szempontjából döntő szava van a patológusoknak, hiszen a szövettani mintákat nem csak önmagukban értékelik, hanem a korábbi vizsgálatokat, valamint a beteg egyéni kórtörténetét is figyelembe veszik, amelyek együttesen adják a célzott terápia alapját.
∙ Intraoperatív fagyasztásos vizsgálat
Az intraoperatív fagyasztásos (a műtét ideje alatt elvégzett) szövettani vizsgálati módszer kiemelt jelentőségű a folyamat dignitásának eldöntésében, a resectios vonal tumor mentességének meghatározásában, a nyirokcsomó metastasisok azonosításában, illetve a műtét kiterjesztésének szükségességét illetően.
∙ Citodiagnosztika
A citológiai vizsgálatok célja a különböző elváltozások azonosítása (normál, reaktív, diszplasztikus, neoplasztikus), a daganatos folyamatok szöveti eredetének, a malignitás fokának meghatározása, a folyamat szétterjedésének vizsgálata és prognózisa, illetőleg a terápia hatásának vizsgálata. A citodiagnosztika során a szervekből, szövetekből valamilyen módon kinyert sejtek mikroszkópos morfológiai vizsgálata diagnosztikus céllal, hagyományos és szükség esetén immuncitokémiai festésekkel történik. A minták részben a kezelőorvos által kerülnek levételre és kerülnek át a citopatológiára, részben aspirációs citológiai szakrendelésen citopatológus szakorvosok által kerülnek levételre.
A vizsgálati módszer legnagyobb előnye, hogy gyors, kis anyag- és műszerigényű, valamint elvégzéséhez nem szükséges sebészeti beavatkozás. Egyes szövetek vizsgálatára, mint például a különböző folyadékok, alkalmasabb, mint a szövettani vizsgálat. Hátránya, hogy a mintavétel gyakran nem reprezentatív, melynek leggyakoribb oka, hogy a sejtek károsodhatnak az előkészítés során. Ezen módszerrel a szöveti szerkezetről nem kap a kezelőorvos felvilágosítást, azonban egyértelműen eldönthetővé válik a műtét előtt, hogy milyen típusú elváltozással állnak szemben.
∙ Aspirációs citológia
A mintavétel során az elváltozást – általában ultrahang ellenőrzése mellett – radiológus szakorvos vékony tűvel szúrja meg, speciális fecskendő segítségével vákuumot képez, mely segítségével a kérdéses területről sejteket szív (aspirál) ki. A sejtekből keneteket készülnek, amit a szakorvos mikroszkóp segítségével vizsgál meg.
∙ Kórboncolás:
A kórbonctani vizsgálat kiemelten fontos része az orvostudománynak. Nem csak azért, mert tisztázza a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapotot, hanem azért is, mert célja a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása, az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése, ezáltal rendkívül fontos visszajelzést ad a kezelőorvosnak.
